Melyek a
gazdálkodók tűzvédelmi feladatai?
A tűzvédelmi
törvény értelmében a gazdálkodó szervezetekkel szemben
alapvetően az alábbi öt fő követelmény
fogalmazható meg:
1 - Önmaguk
kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről
2 - Megfelelő
biztonságot kell nyújtaniuk azoknak,
akiket foglalkoztatnak
3 -
Rendeltetésszerű működésük során ne jelentsenek
tűz- és robbanásveszélyt a környezetükre
4 - Az
általuk létrehozott termékek,
illetőleg szolgáltatásaik - ha azokat
megfelelően veszik igénybe - ne
veszélyeztessék a fogyasztót
5 - Teremtsék
meg a tevékenységük során keletkezhető tűz és műszaki baleset észlelésének, jelzésének,
eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.
Tehát a
gazdálkodó szerveknek a
létesítmények, az építmények,
a technológiai rendszerek
megvalósításával,
üzemeltetésével, fejlesztésével
összhangban gondoskodniuk
kell a jogszabályokban és műszaki
követelményekben meghatározott
tűzvédelmi előírások
megtartásáról, valamint a
tevékenységi körükkel kapcsolatos
veszélyhelyzetek megelőzésének és
elhárításának feltételeiről.
Az üzemeltetőnek, illetve a tulajdonosnak e kötelezettsége
körében fontos feladatai
vannak,
amelyek teljesítéséről a tűz- és
robbanásveszély
mértékétől függően
megfelelő szervezetettel, illetve tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személy segítségével kell
gondoskodniuk. Mivel ilyen képesítéssel rendelkezem,
(Felsőfokú munkavédelmi szakértő, munkabiztonsági tanácsadó - 6/2000.
OMKTK; Munkabiztonsági szakértő - 320/2006.; Tűzvédelmi előadó -
IV-386/2007.), a tűzvédelem
területén különösen az alábbi
feladatok ellátását vállalom.
Milyen konkrét
intézkedésekre van szükség?
- Ki kell
alakítani a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját,
programját,
amelynél alapkövetelmény
a hatályos tűzvédelmi előírások
megtartása. Ennek során összhangot kell
találni a biztonságos működés és a
gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei
között.
- Fel kell
mérni, számba kell venni a működés során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat.
-
A 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
(OTSZ) alapján kötelező feladat a legalapvetőbb tűzkockázati elemek
értékelése, amelynek a legfontosabb eleme a létesítmények
tűzveszélyességi osztályba sorolása.
(Tűzveszélyességi osztályok:
„Fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes” – jelzése: „A”
„Tűz- és
robbanásveszélyes” – jelzése: „B”
„Tűzveszélyes” – jelzése:
„C”
„Mérsékelten tűzveszélyes”
– jelzése: „D”
„Nem tűzveszélyes” –
jelzése: „E”)
-
A
gazdálkodóknak - amennyiben ötnél több
munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha
ötvennél több személy
befogadására alkalmas
létesítményt működtetnek,
illetve a fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes besorolás esetén és
kereskedelmi szálláshelyeken - Tűzvédelmi
Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM
rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv.
- A helység bejáratánál jól látható
helyen a tűz- és robbanásveszélyre,
valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket
tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A
létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a
feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét
eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító
főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.
- A munkáltató köteles gondoskodni a
munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres
továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel,
tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk
megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat
megismerjék.
Típusai:
Előzetes oktatás
Rendkívüli oktatás
Idegen dolgozók oktatása
|